El Camino 2018. 15.nap Moratinos

Sziasztok 😊😎😉
Reggel már nagyon korán kezdtek az emberek készülődni de mi valahogy egy kicsit elhúztuk az indulást majdnem fél 8 volt mire elindultunk. Nem tudtuk eldönteni hogy hol reggelizzünk vagyis mindehol Maffin vagy Croissant volt a választék , úgy hogy csokidiétát választottunk mivel este bevásároltunk bőven. Több mint 17 km hosszan mentünk a következő településig.

Egy újabb taggal bővült a Camino család , Ottóval még pár nappal ezelőtt megismerkedtünk és most reggel újra összefutottunk a városból kifele menet. Ottó 52 éves fiatalos sportos és nagyon nagy lelkű egy ember. Elmesélte kikkel futott eddig össze és hogy milyen volt neki eddig az úton. Engem nagyon megérintett mikor elmondta, hogy ő volt a Csend házában és hogy milyen élményben volt ott része,én erről csak olvastam és bíztam benne hogy én is eljutok oda. Ez egy olyan misztikus része az El Caminonak van egy ház amit senki se lakja üres de mégis teli, nem is egy múzeum de mégis valami olyasmi.Elmentem az a ház mellet és emlékszem is rá de nállam nem jött el az az érzés hogy be kell mennem.Lehet hogy azért mert akkor már nem magam mentem. Olyan jó volt visszahallani Ottótól , hogy mit érzet és milyen volt neki én erről csak olvastam és úgy szerettem volna átérezni de így is nagyon jó volt.

A 17 kilóméteres pusztában volt egy kis büfé ahol lehetett reggelizni. Ez olyan jó meglepetés volt számomra mert azt hittem hogy csokidiéta lesz egész nap.

A helységet körbe táblázták nagyon jól hogy senki se házon belül végezze el kisebb nagyobb dolgát.

Az út egész nap egy egyenes fennsíkon vezettet nagyon kevés árnyék és kévés ülőhely volt útközben. Azt beszéltül ez akkár olyan mintha otthon sétálnánk. Jó messzire el lehet látni és nem látsz egy épületett se.

Délutáni kávépihenő és lábszárítás mert így lehet megelőzni az újabb vízhólyagokat.

Az út teli van jelzésékkel és apró üzenetekkel.

Én már az első naptól kezdve nagyon közel kerültem ezekhez az állatokhoz olyan kedvesek és barátkozóak.

Az első település ahol szerettünk volna szállást foglalni már betelt. Minden albergue full,complet volt. Ezért meghoszabbítottuk a mai napot még + 4 kilóméterrel a következő faluig így 31 kilómétert mentünk. Itt nagyon jó helyen tudtunk megszállni és a szállástól nem olyan messze egy bárban megünnepeltük, hogy már a táv félén túl vagyunk. A csapathoz csatlakozott Sandra egy német lány akit itt a szálláson ismertünk meg. Nagyon kellemes egy társaság volt, nagyon jól beilleszkedet közénk.

Egy jó kis hüsítő sörözés után elkértük az étlapot amin természetessen minden spanyolul van írva. Lassan lefordítottuk ki mit kér enni és aztán jöttek a meglepetés fogások. Nagyon bő és ízletes zarándok menüt kaptunk ez volt eddig a legjobb hely. A bejáratnál 5-6 macska volt , és valahol olvastam ahol sok a macska ott jól főznek, ez erre a helyre nagyon igaz.